Отиди на
Форум "Наука"

Recommended Posts

Мислих си къде да сложа новината, но май-тук е по добре.

В зоологическата градина в Пейч имат 2 женски екземпляра варануса/Varanus salvator/.

Szalagos varánusz kis gyíkok

Едининият екземпляр преди години почна да снася яйца. Но са били безформени, слюпени, повредени. Годишно няколко пъти се повтаряло това и яйцата почнали да стават все по-съвършенни, по-големи, симетрични....Преди половин година снесе такива добри яйца, че от тях се излюпиха 4 малки варануса. Това е за първи път в историята, че са документирали успешна партеногенеза, тоест вътрешно оплодяване. 

Не са им нужни мъжкари.....

https://index.hu/techtud/2019/04/04/hihetetlenul_ritka_dolog_tortent_a_pecsi_allatkertben/

 

Редактирано от Skubi

Share this post


Link to post
Share on other sites

 

Szalagos varánuszok keltek a Pécsi Állatkertben!

események

Különleges esemény helyszíne volt három hete állatkertünk, hiszen ezen a hétvégén négy egészséges kis szalagos varánusz kelt ki nálunk a tojásokból! Az esemény különlegességét csak tovább fokozza, hogy valószínűleg szűznemzésből, vagyis hím állatok közreműködése nélkül keltek ki legifjabb lakóink.

varanusz23-hl-1024x794.jpgvaranusz23-hl-1024x794.jpg

A második legnagyobb

A szalagos varánusz, más néven vízi varánusz (Varanus salvator) Dél-Kelet Ázsia lakója, megtalálható Indiában, az indonéz szigetvilágban és Ausztrália északi partjainál is. Magyar nevét a sötét alapszínű testén végigfutó, világosabb, szalagszerű mintázatról kapta. Másik, a köztudatban kevésbé használt magyar neve, a vízi varánusz az angol water monitor elnevezésből származik, utalva ezzel az állat víz közeli életmódjára. A szalagos varánusz kiválóan úszik, előszeretettel sütkérezik víz fölé nyúló ágakon és veszély esetén gyakran menekül a vízbe. A Pécsi Állatkert terráriumában is nagy méretű medence áll az állatok rendelkezésére.

A szalagos varánusz ragadozó, élőhelyének egyik csúcsragadozója. Előszeretettel fogyasztja a dögöket, de kifosztja a madárfészkeket is, megeszi a halakat, elkapja a kisebb emlősöket és madarakat. A táplálék felkutatásában kiváló szaglása segíti. Ha teheti, fajtársainak tojásait illetve a saját fajába tartozó fiatal példányokat is elfogyasztja.

varanusz24-hl-1024x757.jpg

A szalagos varánusz a mai ismert gyíkok között a második legnagyobb méretű, a komodói varánusz után. Ha testhosszt nézünk, akkor egyértelműen a szalagos varánusz áll a képzeletbeli dobogó első helyére, a valaha mért legnagyobb méretű szalagos hím a maga több, mint három méteres hosszával hosszabbnak bizonyult, mint a legnagyobb ismert komodói varánusz. A szalagos varánuszoknál a teljes testhossz kb. 60 %-át a farok hossza teszi ki. Viszont ha a tömeget vesszük figyelembe, akkor a komodói rokon a csúcstartó: egy ebbe a fajba tartozó varánusz súlya elérheti a 250-300 kg-ot, ezzel ellentétben  a szalagos varánusz sokkal karcsúbb nála, ritkán nő 50 kg-osnál nagyobbra. Mindegyik varánuszfajra igaz, hogy a hímek sokkal nagyobbak és robosztusabbak a nőstényeknél.

varanusz24-hl-1024x757.jpg

Szalagos varánuszok a Pécsi Állatkertben

varanusz25-hl-1024x655.jpgvaranusz25-hl-1024x655.jpg

A Pécsi Állatkertben régóta láthatnak varánuszokat állatkertünk látogatói, hiszen az első példányok már az 1980-as évek elején megérkeztek hozzánk az egykori Terráriumba, mely épület helyén jelenleg a Vízilóház található. A korabeli híradások szerint ekkor már szalagos varánusz is megtalálható volt a gyűjteményben. A varánuszok és a többi hüllő később a belvárosba, az egykor a Munkácsi Mihály utcában található Akvárium-Terráriumba költöztek. Sokan emlékezhetnek még az Akvárium-Terrárium ikonikus lakójára, Ervinre, a hatalmas méretű szalagos varánusz hímre, aki közel 15 évig volt intézményünk lakója. 2016-ban, amikor állatkertünk teljes felújítását követően az Akvárium-Terrárium újra az Állatkertbe költözhetett, a szalagos varánuszok is új terráriumot kaptak. Ervin egykori párja, Ervina  ekkor új társat kapott maga mellé egy fiatal hím személyében.

Az elmúlt évek során azonban kiderült, hogy az újonnan érkezett “fiatalember” valójában maga is hölgy. Ervina és “vőlegénye” ugyanis tojásrakásba kezdtek, így kiderült számunkra, hogy két nőstény állatunk van. Ervina kezdetben meglehetősen satnya, kis méretű tojásokat rakott, melyeket azonban egyre szebb és szebb fészekaljak követtek. A legutolsó fészekaljat kíváncsiságból keltetőgépbe rakták állatkertünk kollégái, melyek közül a fél éves kelési idő lejárta után 4-ből egészséges kis varánuszok keltek ki! Ez már önmagában is óriási öröm, hiszen bár az elmúlt közel 30 év során több varánuszfaj is megtalálható volt a Pécsi Állatkert gyűjteményében, korábban még sohasem szaporodtak ezek az állatok nálunk!

varanusz21-hl-795x1024.jpg

Apa nélkül keltek

varanusz21-hl-795x1024.jpgFelmerül a kérdés, hogy hogyan jöhettek létre egészséges utódok hím állat jelenléte nélkül? Két eshetőség is felmerült, pontos választ erre a kérdésre egy, a közeljövőben zajló DNS-teszt fog adni. Az egyik verzió, hogy a nőstény varánusz még az “előző párjával”, vagyis a tényleges hímmel párzott, több, mint 3 évvel ezelőtt! Mivel egyes hüllőfajok nőstényei képesek hosszabb-rövidebb időre elraktározni szervezetükben a hímek örökítőanyagát, ez reális magyarázat lehet. Ebben az esetben azonban extrém hosszú tárolási időről beszélhetünk, hiszen a nőstény állat immár több, mint 3 éve nem volt együtt hímmel, ezen kívül a hím idős kora miatt valószínűleg nem volt párzás a varánuszoknál.

A másik lehetséges válasz a kérdésre a szűznemzés, vagyis a partenogenezis. A folyamat során a nőstény állatok hím közreműködése nélkül képesek életképes utódokat létrehozni. Ez a jelenség általánosan ismert a  varánuszoknál, és különösen hasznos akkor, ha az állatok egynemű környezetbe kerülnek, pl. egy új szigetet szeretnének meghódítani. Az így létrejött utódok mindegyike hím, így ezek az állatok felcseperedve könnyen párosodhatnak a populáció nőstény tagjaival. Szűznemzést már több varánuszfajnál is megfigyeltek, a kisebb méretű fajok mellett  a komodóinál is. Állatkertünk kollégái azonban nem találtak arra nézve írásos feljegyzéseket, hogy szalagos varánuszoknál valaha megfigyeltek volna szűznemzést, ezt a tényt az Állatkertünk által felkeresett külföldi szakember is megerősítette. Izgatottan várjuk tehát a tesztek eredményeit, hiszen könnyen lehet, hogy Ervina négy utóda az első négy szűznemzésből született szalagos varánusz-fióka!

varanusz18-hl-1024x739.jpgvaranusz18-hl-1024x739.jpg

Az így született kicsiket nagyon sok betegség fenyegeti normál módon fogant társaikkal szemben, éppen ezért örülünk annak, hogy a nálunk kelt fiókák egészségesek és életerősek! Bár a nagyközönség egyelőre még nem láthatja őket, mivel látogatók elől elzárt férőhelyen cseperednek, reményeink szerint néhány hét múlva, amint megerősödtek, be tudjuk őket mutatni látogatóinknak!

Aki szeretne többet megtudni a szalagos varánuszokról és szeretné “akcióban” megfigyelni ezeket az érdekes állatokat, érdemes megnéznie állatkertünkben a ragadozó gyíkok látványetetését, melyet minden szombaton 12:30-tól tekinthetnek meg látogatóink!

http://pecszoo.hu/2019/szalagos-varanuszok-keltek-a-pecsi-allatkertben/

Редактирано от Last roman

Share this post


Link to post
Share on other sites

Благодаря.:)

Статията на кратко затова се отнася, че в зоопарка в Пейч се излюпили 4 малки варана от такива яйца които не са били оплодени от мъжки екземпляр, понеже в терариума имало само женски.

Това е партогенеза или вараните са способни екстра дълго да съхраняват мъжки полови клетки, понеже тези екзепляри преди 3 години са били заедно с мъжки/но много стар/варан.

Редактирано от Skubi

Share this post


Link to post
Share on other sites

Партеногенезата не е чак толкова рядко явление в природата.

Новината обаче е интересна от друг аспект, макар да има вероятност отново да има журналистически интерпретации. Особено това с постепенното усъвършенстване на яйцата. При вараните доколкото знам има ZW полово детерминиращи хромозоми. Накратко: това е точно обратната на системата XY и при ZW индивиди със ZZ хромозоми ще са мъжки ( при другата XY са мъжки ), а ZW ще са женски индивиди, т.е. пола се определя от яйцеклетката, защото само тя може да е източник на W хромозома. Има подобни случаи наблюдавани със вид змия, при което е доказана партеногенезата и както се очаква от яйцата се излюпват само мъжки индивиди. Това се случва, защото при партеногенетичното развитие на хаплоидната яйцеклетката ще се получат зародиши или със ZZ или с WW хромозоми. Жизнеспособни са само ZZ, а WW не оцеляват. Т.е. можем да очакваме малките варанчета да са само мъжки, ако се касае за партеногенеза.

Share this post


Link to post
Share on other sites

В случая едва ли има усъвършенстване на яйцата, а по скоро първите години са изхвърлени некачествени ембриони. По-вътрешните яйцеклетки явно са съхранили по-добре материала от мъжкия... 

Гущерите явно имат някакъв механизъм чрез който част от оплодените яйцеклетки влизат в хибернация и спират да се делят...

Редактирано от makebulgar

Share this post


Link to post
Share on other sites
Преди 1 час, Thorn said:

Доколкото си спомням, партеногенеза имаше даже при комодските варани.

Така е.

 

Преди 1 час, makebulgar said:

В случая едва ли има усъвършенстване на яйцата, а по скоро първите години са изхвърлени некачествени ембриони. По-вътрешните яйцеклетки явно са съхранили по-добре материала от мъжкия... 

Гущерите явно имат някакъв механизъм чрез който част от оплодените яйцеклетки влизат в хибернация и спират да се делят...

Зависи дали става въпрос за партеногенеза или за нормално оплождане, което обаче е отложено във времето. При първия вариянт може да се касае за ембриони със WW , които са нежизнеспособни и на това да се дължат некачествените яйца.

Ако става въпрос за отложено оплождане, по- скоро сперматозоидите се съхраняват продължително време, а не оплодени яйцеклетки да се съхраняват. Оплождането става преди снасянето.

Share this post


Link to post
Share on other sites
Преди 3 часа, makebulgar said:

В случая едва ли има усъвършенстване на яйцата, а по скоро първите години са изхвърлени некачествени ембриони. По-вътрешните яйцеклетки явно са съхранили по-добре материала от мъжкия... 

Гущерите явно имат някакъв механизъм чрез който част от оплодените яйцеклетки влизат в хибернация и спират да се делят...

(Chalcides striatus)Nagy méretű kép

Този гущер пък снася яйца, но има когато ражда на живо.....

https://www.theguardian.com/environment/2019/apr/03/very-very-unusual-australian-skink-lays-eggs-then-gives-birth-to-live-baby

Researchers at the University of Sydney observed a three-toed skink lay three eggs and weeks later give birth to a live baby.

Редактирано от Skubi

Share this post


Link to post
Share on other sites

Много интересна тема. Въпреки че е за гущери , ще си позволя да напиша , че такава партеногенеза е характерна понякога и за "предшественниците на влечугите - рибите. Дори за аквариумните рибки. Често ако няма мъжка риба - било сом , било друга , най едрата женска се превръща в мъжка. 

Има животни , например риби при които женските са по - големи от мъжките.

Понякога се получава така, че мъжката не се развива полово и придобива огромни за вида си размери ! Става доста в пъти по - голяма от своите събратя и живее много по - дълго от обикновенните мъжки и женски екземпляри. Но въпреки мъжките си гени е безплодна. Аз едно време имах а аквариума си 3 молинезии - това са около 4 - 5 см рибки оцветени в черно. Мъжките са по - малки от женските 2 - 3 см. Тия три рибки израстнаха доста едрички на око 5 - 6 см и почти еднакво големи и тритеи и явно бяха мъжки. Така и не родиха малки и живяха много дълго (те са живораждащи) . Ако правилно си спомням , обикновенните молинезии живеят 4 години и то в хубави условия, моите живяха предполагам над 7 години. 

Share this post


Link to post
Share on other sites
Преди 12 часа, Du6ko said:

Много интересна тема. Въпреки че е за гущери , ще си позволя да напиша , че такава партеногенеза е характерна понякога и за "предшественниците на влечугите - рибите. Дори за аквариумните рибки. Често ако няма мъжка риба - било сом , било друга , най едрата женска се превръща в мъжка. 

Да, партеногенеза се среща и при риби, но вероятно сред насекомите е най- често срещана.

Промяната на пола вече е друго явление ( там рибите са най- изявени ) и може да стане както от мъжка към женска, така и обратното. Има случаи и на преминаване от мъжки към хермафродити и от женски към хермафродити.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Напиши ново мнение...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

Зареждане...

За нас

Всяка помощ за нас е ценна и се надяваме с общи усилия да успеем да поддържаме това място на научни дискусии живо. Форум "Наука" е сред малкото активни форуми в България, изключително полезно и нужно място за свободна обмяна на мисли и знания.

baner_event_marco

За контакти:

×
×
  • Create New...